![csernicsko_istvan_barany_erzsebet]()
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2006 óta minden év márciusának végén – a Nagyságos Fejedelem születésének évfordulójához igazodva – megszervezi a Rákóczi Napokat, melyek keretében, számos egyéb rendezvény mellett, hagyományosan nemzetközi tudományos konferenciára is sor kerül. Idén március 23–28. között zajlanak a Rákóczi Napok, s ezen belül március 26–27-én Nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-Közép-Európában: érték és kihívások címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvény előkészületeiről Bárány Erzsébetet (B.E.) és Csernicskó Istvánt (Cs.I.), a főiskola filológiai tanszékének oktatóit, a konferencia szervezőit kérdeztük.
Miért éppen ebben a témakörben rendezik meg a szakmai fórumot?
Cs.I.: Kárpátalja nyelvi, etnikai, felekezeti és kulturális sokszínűsége közismert. Nyelvészek, történészek, demográfusok, néprajzosok, antropológusok, irodalmárok, szociológusok vizsgálják, milyen értéktöbbletet jelent mindez a tágabb és a szűkebb térség számára. A történelmi, társadalmi és politikai átalakulások, valamint a távolabbi és közelebbi múlt, illetve a jelen ukrajnai eseményei révén azonban egyértelmű, hogy ez a változatosság jelentős kihívásokat is állít elénk: az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális alapú konfliktusok elkerülése alapvető biztonságpolitikai érdek. A társadalom- és bölcsészettudományi kutatások meghatározó módon járulhatnak hozzá ahhoz, hogy leírjuk, elemezzük és megértsük az ebben a sokszínű, változatos térségben működő kisebb és nagyobb közösségek működését, az egymástól eltérő csoportok együtt- és egymás mellett élését, s ezzel segítsük az etnikai, nyelvi, felekezeti és kulturális tolerancia kialakítását, hozzájáruljunk a konfliktusok elmérgesedésének megelőzéséhez, elkerüléséhez, feloldásához. Ez a konferencia is ezzel próbálkozik: megérteni, hogyan működhet a sokféleség.
Honnan várnak előadókat?
B.E.: Igazi interdiszciplináris konferencia lesz: a témában kutatásokat folytató nyelvészek, irodalomtudósok, szociológusok, néprajzkutatók, történészek, demográfusok tartanak majd előadásokat. Csaknem 130 előadót várunk 14 országból: Ukrajna és Magyarország mellett Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Romániából, Ausztriából, Észtországból, Lengyelországból, Oroszországból, Finnországból, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból. A konferencián magyar, angol és ukrán nyelvű előadások hangzanak majd el. A plenáris előadók között szerepel például Kocsis Károly demográfus Magyarországról, Paul Robert Magocsi történész Kanadából. A néprajzos Paládi-Kovács Attila, a nacionalizmuskutató Kántor Zoltán vagy a filológus Bencze Lóránt szintén Magyarországról érkezik. De itt lesz és plenáris előadást tart a szlovéniai Mariborból a nyelvész Kolláth Anna, a csernyivci egyetem oktatója, Ljudmila Tkacs és a szlovákiai Selye János Egyetem történésze, Szarka László is.
Az ukrajnai fegyveres konfliktust, a nehéz politikai és gazdasági helyzetet figyelembe véve nem kockázatos dolog épp a nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűségről tanácskozást szervezni? Mit tehetnek a társadalomkutatók, a bölcsészek egy ilyen helyzetben, amikor nem a racionális érvek feszülnek egymásnak, hanem fegyverek ropognak?
Cs.I.: A természettudósok, a közgazdászok, a műszaki értelmiségiek időnként úgy nyilatkoznak, hogy a bölcsészek és a társadalomkutatók elméleti emberek, akiknek kutatásai – ellentétben az ő munkájuk eredményeivel – közvetlenül nem hasznosíthatók. Ezzel nem tudok egyetérteni. Húszegynéhány évvel ezelőtt, az ukrajnaira sok tekintetben emlékeztető délszláv háború idején, amikor a „háborúba ájult” Szerbia fölött lelőtték az amerikai légierő egy vadászgépét, kiváló nyelvészkollégám, Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor azt írta, mondta: ez az egyetlen repülő 40 millió dollárba került; ennek az összegnek a töredékéért társadalomkutatók vizsgálataik alapján megmondták volna, hogy ebben a térségben súlyos konfliktusok rejlenek a mélyben, és bizonyos körülmények között ezek az ellentétek háborúhoz fognak vezetni. Egyetlen vadászgép árának csekélyke részéből konfliktuskezelő javaslatokat is kidolgoztak volna a szakértők. Ukrajnában hasonló a helyzet. Történészek, szociológusok, politológusok, nyelvészek évek óta írják, mondják: kutatásaikból arra lehet következtetni, hogy ebben az országban számtalan konfliktusforrás van kódolva. Azt nem mondom, hogy akár két évvel ezelőtt is akadt köztünk, kutatók között olyan, aki megjósolta volna ezt az értelmetlen háborút, de az tény: ha a humánum, a sokféleség és a másság tiszteletére, azaz a humán tudományok közvetítette értékekre nagyobb figyelem jutott volna Ukrajnában, talán nem jutunk oda, ahol most tartunk.
Neves szakemberek mellett doktoranduszok és egyetemi, főiskolai hallgatók is tartanak előadásokat.
B.E.: A főiskolán fontos feladatnak tartjuk a tudományos utánpótlás nevelését, és ehhez hozzátartozik az is, hogy tanítványainkat, fiatal kollégáinkat is arra biztatjuk: mutassák meg magukat, tartsanak előadást kutatásaikból egy ilyen nemzetközi mezőnyben. Sokat tanulhatnak az ismert kutatók előadásaiból, a neves szakértőkkel beszélgetve kapcsolatokat építhetnek, előadás közben pedig rutinra, értékes tapasztalatokra tehetnek szert. A filológiai tanszéken és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban egyaránt több egykori végzősünk, volt hallgatónk dolgozik, s közülük sokan szintén így kezdték: már diákként publikáltak, konferenciákon vettek részt, és mára beigazolódott, hogy megérte bízni bennük. A fiatalok támogatása, pályájuk egyengetése tudatos stratégia a Rákóczi-főiskolán.
Sok sikert a konferenciához!
HAI
A Szózat eléneklése után a megemlékezés a főiskola falán található Kossuth-emléktábla, a beregszászi magyar színház oldalát díszítő Petőfi-emléktábla és Petőfi Sándor szobrának koszorúzásával ért véget.
