Újabb felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Ezúttal a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolával indult el a partneri kapcsolat.
Az együttműködést dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke és dr. Véghseő Tamás, a hittudományi főiskola rektora írták alá június 24-én a beregszászi intézmény tanácstermében. A szerződés értelmében 2016 őszétől katechéta és lelkipásztori munkatársképzés indulhat meg a kárpátaljai görögkatolikus egyház számára a beregszászi főiskolán.

Dr. Véghseő Tamás a Kárpátalja.mának nyilatkozva elmondta, hogy a nyíregyházi főiskolát előzőleg a Munkácsi Egyházmegye Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerülete kereste meg azzal a kéréssel, hogy a magyar anyanyelvű görögkatolikusok hitéleti tevékenységéhez legyen a segítségükre. Elsősorban a hitoktatás és a kántorképzés területén számítanak a magyarországi intézmény segítségére. A felkérés a képzés által intézményesített formát nyert, vagyis a résztvevők a hároméves képzés végén diplomát szereznek. A megszerzett BA diplomával tanulmányaikat tovább folytathatják akár a magyarországi intézményben is.
A képzés során magyarországi és helyi oktatók vezetik majd az előadásokat. A kárpátaljai oktatók még teljesebb felkészítése érdekében már ez év őszén elindítják a képzők képzését.
A rektor úr a jelentkezők várható számával kapcsolatban elmondta, hogy nem várnak több száz jelentkezőt, hiszen a hitéleti képzéseken a csoportok néhány tíz fővel indulnak el Magyarországon is. Mint mondta, abban gondolkodnak, hogy a meglévő erőforrásukat hatékony segítséggé tudják átformálni.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Megállapodási szerződést írt alá a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) június 24-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával. A beregszászi főiskola képviseletében jelen volt Orosz Ildikó elnök, Fodor Gyula rektorhelyettes, Csatáry György, a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék vezetője és Molnár D. Erzsébet, a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója. Az együttműködési szerződést Ötvös István, a NEB bizottsági tagja és Orosz Ildikó írta alá.

Mint azt Ötvös István portálunknak elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát 2014 februárjában hozták létre. Legfőbb feladata, hogy 1944 decemberétől, az ideiglenes nemzeti kormány létrejöttétől vizsgálja meg nemzetünk történelmét. Ehhez iratfeltárásokat végez, a kommunizmus bűneivel kapcsolatos kutatásokat folytat. Munkája kapcsán széles körű nemzeti együttműködésbe kezdett, mivel a magyar nemzetre egy és oszthatatlanként tekint, melynek része a jelenlegi országhatárokon kívül élő magyarság történelme. A bizottság korábban szervezett konferenciáin alapelvnek tekintette, hogy a határon túl élő magyarság történelmét az ott élő és dolgozó történészek mutassák be. „Nem Budapestről kell nekünk megmondani, hogy mi történt Erdélyben, Kárpátalján vagy Felvidéken – mondta. – 1945 emlékére a magyar kormány 2015-öt a GULAG emlékévének nyilvánította, melynek kapcsán nagyszabású munkák kezdődtek. A bizottság szeretné feltárni az erre vonatkozó dokumentumokat, s azokat a társadalom felé közvetíteni, hogy mindenki megtudja, mi is történt tulajdonképpen a magyarsággal. Ebben kiemelt jelentősége van Kárpátaljának, hiszen az itt élők voltak az első elszenvedői a közvetlen szovjet terrornak. A ma aláírt szerződés egy olyan általános keretmegállapodás a Rákóczi-főiskolával, amely lehetővé teszi, hogy erről a későbbiekben konkrét kutatások, programok szülessenek. Szeretnénk bevonni a főiskolát abba a hálózatba, amit a bizottság fölállított.”

Kárpátalja.ma

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) június 26-án tartotta diplomaátadóval egybekötött tanévzáró ünnepségét. Az eseménynek a hagyományt követve a beregszászi református templom adott otthont.
Az ünnepség Kárpátalja történelmi lobogóinak – Bethlen-zászló, Rákóczi piros, piros-fehér, piros-kék, zöld lovassági zászlói, magyar és ukrán nemzeti zászló, a millenniumi zászló, Kárpátalja és a II. RF KMF zászlaja – bevonulásával kezdődött. Ezt követően a házigazda beregszászi gyülekezet nevében Taracközi Ferenc vezető lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket a 133. zsoltárral. Szavait nemzeti imádságunk, a Himnusz és a Rákóczi-főiskola himnuszának (Rákóczi Ferenc bús éneke) közös éneklése követte.
A meghívott vendégek köszöntése után ünnepi beszédet mondott Szikura József, a főiskola rektora. A rektor a hallgatók szívére helyezte: legyenek becsületesek és serények, őrizzék nyelvüket, magyarságukat.
A szót ezután Trócsányi László igazságügyi miniszter vette át, aki elsőként Magyarország kormányának és miniszterelnökének, Orbán Viktornak üdvözletét tolmácsolta. A miniszter hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság a magyar nemzet része, azt egységes egésznek kell tekinteni. Magyarország kormánya továbbra is arra törekszik, hogy a határain túl élő magyar nemzetrészek az Európában elérhető legmagasabb jogvédelemben részesüljenek saját szülőföldjükön. „A legfontosabb a béke – fogalmazott –, hogy azok, akik a főiskolán most átveszik diplomájukat, békében élhessenek, hogy katonai behívó helyett ösztöndíj- és állásajánlatokra várhassanak, esküvői és keresztelői meghívókat kapjanak és küldjenek.”.
A megyei tanács képviseletében Popovics Mihajlo alelnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd a végzős hallgatók köszönetmondása következett. Őket képviselve Kiss Alexandra matematika szakos hallgató szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta: a kezdetekkor ismeretlen emberek mára barátokká lettek. Az intézményben nemcsak szakmai tudást, hanem erős magyarságtudatot is örökítettek a hallgatókra, személyiségüket pedig különleges módon fejlesztette a tanári gárda. A sok jó, öröm és a küzdelmek, a bukások után is elmondhatja minden diplomázó: „Megérte!” Végül Jeremiás könyve 29. részének 11. versével búcsúzott diáktársaitól: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.”
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya évértékelő beszédében ismertette, milyen konferenciákat és rendezvényeket szervezett az intézmény, illetve hány tudományos művet adott ki az elmúlt tanév során. Kiemelte többek között a Lehoczky Tivadar Intézet Málenykij robot című kiállítását, mely egészen Brüsszelig vitte az 1944-es elhurcolások szomorú tényét, és azóta számos magyarországi egyetemen is megtekinthető volt. A felnőttképzési központról szólva elmondta, hogy az tíz nyelvi tanfolyamot indított, melyet 188-an végeztek el sikeresen. Kiemelkedően magas volt a magyart idegen nyelvként tanulni vágyók száma: ezt 70-en igyekeztek elsajátítani a főiskolán. A 2014–2015-ös tanévben a főiskola nappali és levelező tagozatán 662, az államilag nem akkreditált képzéseken pedig 321 hallgató tanult, így összesen 983 diák számára ért véget a tanév. Egy elsős diák egy értelmetlen tragédia folytán sajnos nem fejezhette be diáktársaival a tanévet: Tóth Csabára egyperces néma csönddel emlékezett a közösség.
A diplomák általános ismertetése után 155 végzős vette át munkájának gyümölcsét. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA) katechéta-lelkipásztori munkatárs szak kihelyezett képzésének végzősei is átvehették diplomáikat. A végzősöket Rácsok Gabriella, az SRTA rektorhelyettese a teológia idestova félévezredes múltú kollégiumának vezérigéjével bíztatta: „Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget” (Jelenések 14,7).
A diákhimnusz (Gaudeamus igitur) eléneklését követően Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Tannyelvű Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte az immár diplomás fiatalokat. Kiemelte annak szimbolikus jelentőségét, hogy a tanévzáró az Isten házában, a református templomban van. Kifejezte reményét az igazság és a béke győzedelmeskedése felől. „Nem választhatták meg, mikor lesznek fiatalok – most azok. Örvendezni kell az életnek!” – mutatott rá.
A rendezvény a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével és a Szózat eléneklésével ért véget.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma
Fotó: Fülöp László

Október 3-án ismét megkezdődtek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanfolyamai, amelyek segítségével egyrészt a főiskolára készülő tanulók gyarapíthatják tudásukat, másrészt az idegen nyelvet tanulni vágyók is bővíthetik ismereteiket.
A megnyitón dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnök asszonya köszöntötte az egybegyűlteket és tájékoztatta azt a több mint 400 jelentkezőt, akik eligazítás és tesztírás után elkezdhették az oktatáson való részvételt.
A megnyitón az elnök asszony örömmel fejezte ki, hogy ebben az évben sikerült akkreditálni az előkészítő tanfolyamot, amelynek értelmében a tanfolyamot teljesítők sikeres külső független tesztelés esetén soron kívül felvételt nyernek a Rákóczi-főiskolára. A következő csoportokban kezdhették meg tanulmányaikat a résztvevők:
• angol nyelv, ukrán nyelv, Ukrajna története, német nyelv;
• földrajz, matematika, ukrán nyelv és irodalom;
• biológia, kémia, ukrán nyelv és irodalom, matematika.
„Minden nyelv egy világ. Minden más nyelv – más világ” – fogalmazott dr. Orosz Ildikó a nyelvtanfolyamra jelentkezőkhöz szólva. Köszöntőjében kiemelte, hogy felnőtt korban nyelvet tanulni nagyfokú bátorságra és akaraterőre vall, melyhez szükség van a nyelvtanulást gátló akadályok lebontására. Ám amikor ezek lebomlanak, egy új világot fedezünk fel új ismeretekkel, gondolatokkal.
Angol, német, ukrán és magyar nyelv tanfolyamokon a résztvevők alap- vagy középfokon sajátíthatják el az adott nyelvet. A 278 jelentkező közül 124-en a magyar nyelvet választották, ami azt mutatja, hogy a magyar nyelv egyre népszerűbb az ukrán lakosság körében.
A megnyitót követően a jelentkezők a csoportelosztás után megkezdhették első tanóráikat.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Október 8-án a hajdani, népdalolós-csárdásozós mulatságok hangulatát idéző táncházat szervezett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Alapszervezete és annak Ifjúsági Szervezete.
A táncház kezdetén Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a táncolni vágyókat, hangsúlyozva: örömteli, hogy sokan érdeklődnek a magyar kultúra ezen ágai iránt, s az is, hogy vannak, akik továbbviszik és másokkal is megosztják hagyományainkat.
A talpalávalót a Viski Bicskások szolgáltatták. A népzenei együttes 2013-ban alakult meg. Tagjai, nevezetesen Kereszturi József prímás, Becske Adrienn brácsás, Czébely József nagybőgős, Bacsi Pál harmonikás és az együttes énekese, Czébely Éva előadásában ez alkalommal többek között viski, bonchidai és kalotaszegi dallamok, népdalok csendültek fel. A táncosok, Takács Dóra és Páva Csaba pedig a különböző tájegységek táncainak lépéseivel ismertették meg a jelenlévő leányokat, legényeket.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 9-én az Ungvári járási Rátra, október 11-én pedig a Munkácsi járási Beregrákosra vitte el az autentikus magyar népzene és néptánc csodálatos világát. Ráton Illár Lénárd, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Andrejcsák-Tóth Anettának: a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnöke, járási képviselő köszöntötte a vendégeket. Beregrákoson Tóth Margit üdvözölte az egybegyűlteket. A talpalávalót mindkét helyen a Sodró együttes biztosította. A banda táncosai és zenészei mindkét helyen remek hangulatot keltettek a táncház során, a jelenlévők nagy lelkesedéssel sajátították el a tánclépéseket.

EM/VE

A rovatban időről időre egy-egy kárpátaljai nagycsaládot mutatok be, s általuk a többgyermekes életmódban rejlő örömöket és kihívásokat ismerhetjük meg.

Az eddigi interjúkban a szülők szemszögéből láthattuk ezt a nem mindennapi életformát, ezúttal azonban a másik oldalról, a nagycsaládban felnövő gyermek felől igyekeztem megközelíteni a nagycsaládos életet. Beszélgetőpartnerem egy fiatal, főiskolás lány, Lőrinc Bernadett, aki egy beregszászi járási többgyermekes családban nőtt fel.

Ismerjük meg őt!

– Berni, mesélj a családodról!

– Guton élek az édesanyámmal és a testvéreimmel. Édesapám 14 évvel ezelőtt elhunyt, édesanyám akkor volt állapotos a húgommal. Öten vagyunk testvérek. A nővérem, Klaudia a beregszászi Rákóczi-főiskolán végzett történelem–angol szakon. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban tanít, illetve a guti óvodában is dolgozik. Nemrég volt az esküvője, a férjével velünk élnek egy háztartásban. Az idősebb bátyám, Sándor Debrecenben tanul villamosmérnöknek, a fiatalabb bátyám, Zsolti pedig festő-mázoló. A húgom, Noémi idén kezdte meg a tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete szociálpedagógia szakján.

Édesanyám guti, édesapám tiszacsomai származású. A két legidősebb testvérem még Tiszacsomára született, s a család akkor költözött át Gutra, amikor az édesanyám Zsoltival volt várandós. Azóta ott élünk.

– Kevesen ismerik ezt a települést, hiszen a forgalmas utaktól viszonylag oldalra esik.

– Ez igaz, viszont én nagyon barátságos falunak tartom. Az emberek is közvetlenek, nem zárkóznak el egymástól.

– Guton jártál általános iskolába?

– Igen, majd a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban folytattam a tanulmányaimat. Én görögkatolikus vagyok. Klaudia és Sándor római katolikusok, ők a Munkácsi Szent István Líceumba jártak.

– Te hogy érezted magad a Sztojka-líceumban?

– Nagyon jól éreztem magam, szinte ott nőttem fel, ott találtam magamra, ismertem meg a céljaimat. Nagyon jó alapokat kaptam Karácsfalván.

– Milyen terveid voltak az érettségit követően?

– Eredetileg óvodapedagógusnak készültem, de az érettségin nem sikerült az ukrán külső független tesztem, így nem felvételizhettem erre a szakra a Rákóczi-főiskolára. Azonban az intézmény lehetőséget biztosított arra, hogy a tesztet le nem tévő diákok magyar nyelv és irodalom szakra jelentkezhessenek. Én is beadtam a kérvényemet, s felvettek. Azóta megszerettem ezt a szakot, s ezen a területen szeretnék később elhelyezkedni.

Balról jobbra: Klaudia, Noémi és Bernadett

– Kárpátalján vagy külföldön képzeled el a jövődet?

– Itt szeretnék élni, a szülőföldemen, ugyanakkor sok olyan tényező van, amely külföldre húz. A bátyám, Sándor például nem tudja elképzelni az életét Kárpátalján, ő azt tervezi, hogy Magyarországon marad.

– Édesanyád hogyan vélekedik arról, hogy esetleg távol kerülhetnek tőle a gyermekei?

– Ő mindig azt mondja, hogy mi döntsük el, hogy hová húz a szívünk. Nem szól bele az életünkbe, noha biztos fájó neki, hogy a testvérem, Sándor messze él tőlünk. Azonban vannak közös alkalmaink, amikor együtt van a család. Az ünnepeket közösen töltjük el, illetve hétvégenként és a nyári szünetben többnyire mindenki otthon van. Egyedül Sándor az, aki iskolaidőben csak kéthavonta tud hazajönni.

– Sohasem furcsálltad, hogy öten vagytok testvérek?

– Számomra ez teljesen természetes. Sőt, ha olyan környezetben vagyok, ahol „csak” két vagy három gyermek van, csodálkozom, hogy milyen lehet az életük több testvér nélkül. Nem tudnám elképzelni, hogy ne négy testvérem legyen.

– Milyennek látod édesanyádat, aki 14 éve egyedül nevel benneteket?

– Végtelenül erős asszony. Nagyon kitartó. Nem tudom, hogy mi az, ami őt folyamatosan előre húzta az évek során. Sokszor voltunk nehéz helyzetben, azonban valahogy mindig talpra álltunk. Azt szokta mondani, hogy „sohasem volt még úgy, hogy ne legyen valahogy”. Amikor általános iskolába jártunk, gyakran láttam őt feszültnek. Az utóbbi három-négy évben azonban kivirult. Vidám és felszabadult lett. Úgy gondolom, hogy a vallásos hite segítette túl őt a nehézségeken.

Balról jobbra: Sándor és Zsolt

– Milyen gondokra emlékszel vissza gyermekkorodból?

– Gyakran volt anyagi problémánk, mégsem éreztem soha azt, hogy bármiben is hiányt szenvednék. A családom jelenléte mindenért kárpótolt, ezért sohasem voltam elégedetlen az életemmel. Az eddigi 19 évemre szívesen emlékszem vissza, s úgy érzem, hogy erre fogom építeni a jövőmet.

– Kire tudtatok számítani az évek folyamán?

– A család mindig mellettünk állt. Tiszacsomán él a nagymamám. Édesanyám testvére Beregújfaluban lakik, gyakran meglátogat bennünket, és sokat segít nekünk. Édesapámnak két testvére van. Az egyik Oroszországban él, de a távolság ellenére is nagyon jó a kapcsolatunk. A másik testvér beregszászi, vele is jóban vagyunk.

– A testvéreid mennyire számíthatnak egymásra?

– A nővérem az, aki mindenkivel egyformán jól kijön. Az én szívem leginkább a debreceni bátyámhoz húz, azonban a nővéremmel is egyre közelebb kerülünk egymáshoz. A húgomat mindenki pátyolgatja. Én is a legjobbat akarom neki, azonban ő sokszor ezt félreérti, s ezért olykor-olykor súrlódás van köztünk. Ő nagyon barátságos, szerethető lány.

– Guton milyen házban laktok?

– Kertes házban élünk. Néhány állatot is tartunk. Vannak csirkéink, illetve disznót is nevelünk. Most kicsit nehezebb ezt megoldani, ugyanis édesanyám munkát kapott Beregszászban. Ez azzal jár, hogy egy hetet bent lakik a városban, aztán egy hetet otthon van. Sándor Magyarországon van, Zsolti, Klaudia és a férje dolgoznak, későn érnek haza. Noémi és én pedig kollégisták vagyunk Beregszászban.

Bernadett

– Ha megkérdezik tőled, hogy milyen családot tervezel magadnak, mit szoktál válaszolni?

– Nagycsaládban gondolkodom. Azt szeretném, hogy a gyermekeim sokan legyenek testvérek. A család és a testvérek nagyon fontosak.

– Hogy látod a jövőt?

– Bizonytalan a jövőnk, azonban nem látok olyan nehézséget, amelyet ne tudnánk megoldani. Úgy érzem, hogy most jó helyen vagyok, megtaláltam az elképzeléseimet. Hiszem, hogy majd később is így fogom érezni magam, s mindig tudni fogom, hogy miért élek, s mi a célom az életben.

– Kívánom, hogy ez így legyen! Isten áldja meg a családotokat!

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Együttműködési megállapodás született a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a szlovákiai Eperjesi Egyetem között november 26-án Beregszászban. A dokumentumot Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnök asszonya és Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora írta alá.
A Kárpátalja.ma érdeklődésére Kónya Péter elmondta, rég várt pillanatnak lehettünk tanúi. A két intézmény közötti munka nem ezen a napon kezdődött, lassan egy évtizednyi kapcsolat van a hátuk mögött. A dokumentum hitelesítésével új lehetőségek tárulnak mind a diákok, mind a tanárok elé.
Az esemény után Orosz Ildikó bemutatta a szlovákiai delegációnak a jelenleg is korszerűsítési munkálatok alatt álló, egyre szépülő Rákóczi-főiskolát.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

Gólyának lenni egy felsőoktatási intézményben nem könnyű feladat. Új helyen kell fészket rakni: a beadandók, zárthelyi dolgozatok, vizsgák, éjszakába nyúló tanulások világában. Az ismeretlen közegbe való beilleszkedést segítik a közösségi programok, bálok. Ennek fényében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzata november 27-én megrendezte hagyományos jótékonysági gólyaavató ünnepségét. A befolyt összeggel a rahói családi típusú gyermekotthont támogatják.
A program a szokásoknak megfelelően ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. Elsőként Rácz Béla, főiskolánk rektorhelyettese, majd Gál Tamás, a Hallgatói Önkormányzat elnöke és Domonyi Erik, a Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet lelkésze köszöntötte a jelenlévőket, szólt az elsősökhöz.
A programsorozatot különféle produkciók tették színesebbé: fellépett főiskolánk zenekara (Baraté Viktor Márk, Deák Dániel, Jáckánics László, Kepics Andrea, Torma Ernő), majd Heé Krisztián és Kovács János, akik egy különleges sportág – a teremkerékpározás – hódolói. Mutatványaikkal elkápráztatták a közönséget. Az estet a gólyák tradicionális tánca koronázta meg. A számtalan próba, Orosz Katalin vezetésével, meghozta gyümölcsét: a diákok nagy sikert arattak. A keringőt az eskütétel követte, valamint a reményt és bátorságot szimbolizáló zöld szalagok feltűzése. Ettől a pillanattól elsőseink hivatalosan is a főiskola diákjaivá lettek avatva. Mindemellett, a jelenlévők megtekinthették a gólyatábor legemlékezetesebb pillanatait felelevenítő kisfilmet, ami tanúbizonyságot adott az ott uralkodó jókedvről, mindnyájunk arcára hatalmas mosolyt csalva. Továbbá kihirdetésre kerültek a LEG-ek. A bált megelőző héten a diákoknak lehetőségük nyílt szavazni az általuk legszigorúbbnak, -lazábbnak, -segítőkészebbnek, -sármosabbnak, -csinosabbnak vélt tanárra, valamint a legstréberebb, -lógósabb, -kreatívabb, -stílusosabb, -helyesebb, -szebb diákra. Az est hivatalos részének záróakkordjaként a műsorvezetők állófogadásra invitálták a vendégeket.
Ám a rendezvény ezzel még nem ért véget. Hajnalig tartó mulatságban mutattuk meg, hogyan mulat a magyar.
Köszönet illeti a főiskola vezetőségét, valamint a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzatát a támogatásért, melynek segítségével megvalósulhatott ez a feledhetetlen esemény.

Dobsa Evelin
Kárpátalja.ma

Az első világháború és a görögkatolikus egyház címmel szervezett egyháztörténeti konferenciát november 26-án Beregszászban az Ortutay Elemér Szakkollégium, a GörögKör és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke.

A Rákóczi-főiskolán megtartott, két szekcióból álló konferencia a száz évvel ezelőtt zajló világháború görögkatolikusokra gyakorolt hatását vizsgálta.

Az egész napos program elején Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, valamint Demkó Ferenc, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület esperese köszöntötte a jelen lévő előadókat és a hallgatóságot.

A konferencia levezető elnöki feladatát Molnár Ferenc, a Lehoczky Tivadar Intézet munkatársa látta el.

Az első előadásban dr. Vető Miklós filozófus fejtette ki gondolatait a háborúról, majd dr. Klestenitz Tibor történész beszélt arról, hogy hogyan írtak a világháborúról a korabeli görögkatolikus sajtóban.

Dr. Csapó Csaba történész a magyar társadalom, a politika és a nemzetiségek oldaláról közelítette meg a Nagy Háborút.

Ezt követően dr. Jankáné prof. dr. Puskás Bernadett művészettörténész mutatta be a nyíregyházi Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjteményben található püspökportrékat.

Az első szekció utolsó előadását dr. Janka György egyháztörténész tartotta meg, aki a Hajdúdorogi Egyházmegye megalakulásáról és az 1914-es debreceni püspöki hivatal elleni merényletről beszélt.

A szekció végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.

A konferencia második részét Papp András miskolci székesegyházi parókus Papp Antal munkácsi püspököt bemutató előadása nyitotta meg. Ezután Suslik Ádám abszolvált PhD-hallgató mutatta be az egyház és az államhatalom kapcsolatát az első világháború idején.

Őt Braun László történész követte, aki az első világháborús orosz betörés lakosságra és görögkatolikus papságra gyakorolt hatásáról értekezett.

Előadásához szorosan kapcsolódott Bendász Dániel történész témája, aki a görögkatolikus egyház világháborús helyzetéről beszélt.

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye első világháborút követő útkeresését Szkoropádszky Péter görögkatolikus áldozópap ismertette.

A második szekció utolsó előadását ThLic. Pallai Béla görögkatolikus áldozópap tartotta meg, aki a romániai magyar görögkatolikusság szemszögéből mutatta be az első világháború következményeit.

Az ezt követő kérdések után dr. Szolánszky Ágoston teológiai tanár és Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya történész zárszavával ért véget a konferencia munkája, melyet rövid fogadás követett.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Negyedik alkalommal szervezett Beregszászban találkozót január 9-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) a kis- és nagycsaládok számára. Az egész napos programra érkező szülőket és gyerekeket idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola látta vendégül. A népes társaságot először Török Dénes, a KMNE elnöke, valamint Sipos József református lelkész, Levcsenkó Róbert görögkatolikus áldozópap és Molnár János római katolikus pap köszöntötte. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya, valamint Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.

Az üdvözlő szavak után a felnőttek és a korosztályos csoportokra osztott gyerekek külön-külön programokon vehettek részt. A legkisebbek (3−6 évesek) előbb Csernik Szende székely lábbábos előadását tekinthették meg, majd kézműveskedhettek. A kiskamaszok (7−12 évesek) számára a beregszászi cserkészek szerveztek vetélkedőt. A 13 év felettieket nemek szerint szétbontották, a fiúkkal Gogola István pszichológus foglalkozott, míg a lányok a tiniket megszólító Pure Fashion szervezetet ismerhették meg.

Fotó: Pataki János

Eközben a szülők két előadást hallgathattak meg. Léder László pszichológus Apák az apátlan társadalomban címmel beszélt arról, hogy milyen szerepet kell betöltenie a családban az édesapának, s hogy ez mennyire valósul meg napjaink társadalmában.

Ezt követően Telek Péter Pál pedagógus A férfivá válás útján címmel tartott előadást a férfi nemi identitásról.

A délelőtti program ebéddel zárult, majd a Beregszászi Református Egyházközség gyülekezeti termében A boldog herceg című mesét adták elő a gyermekszínjátszók.

Ezután a kamaszok kipróbálhatták a város főterén felállított korcsolyapályát, majd a Csörömpölők Együttes tartott zenés-táncos foglalkozást valamennyi gyermek részére.

Eközben a felnőttek – közülük is inkább a férfiak − csoportos beszélgetést folytattak Léder László és Telek Péter Pál koordinálásával.

A több mint 400 fő részvételével megtartott rendezvény színházi programmal zárult: a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata adott elő egyfelvonásos Csehov-komédiákat.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Kémiavetélkedőt szervezett Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Biológia és Kémia Tanszéke február 3-án. Az eseményre a vidék magyar tannyelvű középiskoláinak tanulóit várták.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Rácz Béla, az intézmény prorektora, aki kedves szavakkal emlékezett vissza saját iskolás éveire, és sikeres versenyzést, tanulást kívánt a diákoknak.
A résztvevőket a szervezők nevében dr. Kohut Erzsébet főiskolai tanár köszöntötte. A zsűri tagjainak bemutatása után megköszönte a felkészítő tanárok munkáját, hiszen nélkülük nehezen boldogulnának a nebulók. Ezt követően kezdetét vette a megmérettetés. A háromfős csapatoknak első feladatként a kémia nyelvén kellett bemutatkozniuk. A kreatív iskolások jól vették az akadályt: nem mellőzték a humoros fordulatokat, a laikus arcára is mosolyt csaltak.
Mint azt Bak Éva kémikustól, a verseny egyik szervezőjétől megtudtuk, azzal a céllal hívták életre a vetélkedőt, hogy a kémiát, ezt a sok esetben kissé mostohán kezelt tantárgyat népszerűsítsék. A versenyen az elméleti feladatok mellett így a kémia látványosabb oldala is szerepet kapott: a diákoknak reakciókat kellett felismerniük, sőt, maguk is végeztek kísérleteket.
Annak érdekében, hogy a versenyzők a zsűri összesítése alatt se unatkozzanak, s a feszültséget levezethessék, dr. Kohut Erzsébet vezetésével a Rákóczi-főiskolával is megismerkedhettek.

Az első alkalommal, hagyományteremtő célzattal megvalósult esemény eredményei végül a következőképpen alakultak:
1. hely: Nagydobronyi Középiskola;
2. hely: Nagydobronyi Református Líceum;
3. hely: Nagyberegi Református Líceum.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

„…hogy ne legyünk hulló falevelek” – mondta egykor dr. Ortutay Elemér (1916–1997) görögkatolikus pap, teológiai tanár, akinek a nevét viseli ettől az évtől kezdve a Rákóczi-főiskolán megrendezett Kárpátaljai Keresztény Tudományos Diákköri Konferencia.
A 100 évvel ezelőtt született teológus gondolatát vette alapul a beregszászi főiskolai lelkészség, a GörögKör és az Ortutay Elemér Szakkollégium a február 25-én megtartott tudományos konferenciához.
A harmadik alkalommal megvalósult programnak idén is a Rákóczi-főiskola adott otthont.
A jelen lévő diákokat, a zsűri tagjait és a hallgatóságot először a GörögKör vezetője, Marosi István görögkatolikus pap köszöntötte, majd dr. Rácz Béla, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese és Mányi István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja szólt az egybegyűltekhez.
A tudományos konferencia bevezető elődását dr. Verdes Miklós, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára tartotta meg A bölcsesség mint híd a tudomány, a hit és az érték között. Egy fogalomelemzés tanulságai címmel.
Ezt követően a zsűrit mutatták be: az értékelőbizottság tagjait a Rákóczi-főiskola részéről Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya főiskolai előadó, az Apáczai Csere János Könyvtár igazgatója, dr. Kohut Erzsébet, a Kémia és Biológia Tanszék docense, dr. Molnár József, a Földtudományi és Turizmus Tanszék vezetője, dr. Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője és dr. Radvánszky Ferenc református lelkész, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék előadója alkotta, valamint Demkó Ferenc, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület esperese, dr. Verdes Miklós teológiai tanár és Gazdag Vilmos, a Momentum Doctorandus képviseletében vett részt a pályamunkák értékelésében.

A továbbiakban nyolc előadás hangzott el a konferencián:
Bodnár Alexandra: Női szerepek a Vörös Zászló magyar nyelvű pártsajtóban (1946–1953)
Gál Adél: Az „égből érkező szent levelek”. Adalékok a salánki népi írásbeliség vizsgálatához
Hiába Krisztina: Adalékok a Sárosoroszi Római Katolikus Egyházközség történetéhez
Linc Annamária: A Beregszászi járás református öröksége
Molnár Szabina: Egy egyházközségi levél nyelvtani tanúságai
Papp Krisztina: Vallási élet a Szovjetunió munkatáboraiban
Varga Csaba: A gender (társadalmi nem) elméletének előkészítői a XVIII. századtól Judith Butler gender-elméletéig
Szaplonczay Máté: Az Ortodox Egyház Nagy és Szent Zsinata – távolabbi előkészületek (1968-ig)

Ezután a zsűri visszavonult, hogy az opponensek korábbi írásos bírálata mellett a szóban elhangzott előadások értékelését megtartsa, melyet dr. Csatáry György ismertetett.
A következő eredmények születtek:

I. Szaplonczay Máté ( Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)
II. Bodnár Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
III. Hiába Krisztina (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola).
Esperesi különdíj: Varga Csaba (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)

A tudományos konferencia agapéval ért véget.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

„A gyerekek lássák, hogy szeretem a biológiát, s érezzék, hogy szeretem őket. Ez a legfontosabb. Ha szeretik a tanárt, szeretik a tantárgyat is” – vallja Jakab Eleonóra biológia szakos tanár, aki több mint harminc éve áll a katedrán. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola előadójával, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium pedagógusával beszélgettem.

– Milyen gyökerei vannak?

– Édesapám szürtei származású volt, édesanyám beregszászi. Mindketten Munkácson tanultak a tanítóképzőben, ott ismerkedtek meg egymással, s a házasságkötésük után Beregszászban telepedtek le. Negyven éven át tanították az alsó osztályos gyermekeket. Édesapám a Beregszászi Internátusban, édesanyám Beregvégardó általános iskolájában dolgozott.

– Hogyan telt a gyermekkora?

– Emlékszem, ha bármilyen családi összejövetel volt nálunk, az ötödik mondat után már mindenki az iskoláról és a diákokról beszélt. Ez természetes volt, hiszen a család nagy része a pedagógusi pályán dolgozott. A nagybátyám iskolaigazgató, a felesége magyar szakos tanár volt, a keresztanyám férje szintén tanított, ahogy a távolabbi rokonságban még sokan mások.

– Ez arra predestinálta Eleonórát, hogy szintén a pedagógusi pályát válassza?

– Ellenkezőleg, biztos voltam abban, hogy nem akarok pedagógus lenni. Mindig előttem van az a kép, ahogy a nagymamám nem engedett be a szüleim dolgozószobájába, mert ők épp a másnapi órákra készültek. Szemorvos, földrajzos és közgazdász akartam lenni. Gyermekfejjel ezeket jól kereső állásoknak tartottam. Ugyanis azt is láttam, hogy a tanári fizetésből csak szerényen lehet megélni.

– Mennyire volt hatással a gyermekkorára a szovjet ideológia?

– Ugyan a Szovjetunióban nőttünk fel, mégsem tudták a kommunista ideológiát ránk erőltetni. Ezt csak felnőtt fejjel értettem meg.

40 éves koromig szent meggyőződésem volt, hogy a „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában” kezdetű szöveg egy imádság, s felnőttként tudtam meg, hogy ez Túrmezei Erzsébet verse, melyet a nagymamám tanított meg nekem.

Tanító szülők mellett nem járhattam templomba, a nagyapám oktatta nekem a katekizmust, s a nagymamám vitt el Munkácsra, s ott lettem elsőáldozó. Kaptam egy szép ruhát, egy hétközi nap felültünk a buszra, megtörtént a szertartás, majd hazajöttünk. Egy fénykép árulkodik csak az eseményről.

– Hova járt óvodába, iskolába?

– Beregszász egyetlen ukrán nyelvű óvodájába jártam, mert az volt hozzánk a legközelebb. Délelőtt magyar nyelvű óvónő foglalkozott velünk, délután ukrán. Nem tanultam meg ukránul, de egy olyan passzív szókincsem lett, amelynek 30 év múlva láttam hasznát. Gyermekkoromban egyértelmű volt, hogy a magyar ajkú gyermekek magyar tannyelvű iskolába járnak. Engem a szüleim a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolába írattak be.

– Kik tanították?

– Rendkívül jó tanáraink voltak. Az akkori igazgató, Bihari Sándor tehetséggondozással is foglalkozott, ami főbenjáró bűnnek számított a kommunizmus alatt, de ő ügyesen megoldotta, hogy ez mégis megvalósuljon. Kiválogatta a jó képességű gyerekeket, akikkel az iskola legjobb tanárai foglalkoztak.

Terebesi Viktor tanította a matematikát, Kóródy István a fizikát, Kóser Sándor a kémiát (ő volt az osztályfőnökünk is). Több magyartanár is oktatott bennünket: Lődár Jolán, Lődár Klára, Csomán Klára, Huszti Sándor.

Alsó osztályban Haba Eszter tanított bennünket, aki egy új írásmódszert próbált ki velünk, ennek köszönhetem, hogy még mindig szép az írásom.

Abban az időszakban olyan erős volt az iskolánk, hogy a két évvel előttünk végzett 30 fős osztályból egyet kivéve mindenkinek egyetemi végzettsége lett, a diákok közül tízen orvosi pályára mentek.

Nekem is jól ment a tanulás, több éven át sikeresen vettem részt a megyei földrajzversenyeken.

– Aztán eljött az érettségi és a továbbtanulás ideje.

– Aranyéremmel végeztem el a középiskolát, így nem kellett felvételiznem, csak egy elbeszélgetésre hívtak be Kijevbe a Mezőgazdasági Akadémiára, ahová jelentkeztem. Azonban nem vettek fel, mert oroszul beszéltem és nem ukránul. Ez nagyon nagy csalódás volt számomra. Ezután Lembergbe készültem földrajz szakra, de a szüleim nem engedtek el, mert egyedüli gyermekük voltam, s közelebb akartak tudni magukhoz. A következő felvételi lehetőségig egy évet kellett várnom, ezalatt szervező pedagógusként dolgoztam.

– Ezután újra megpróbálta a felvételit?

– Igen, s bejutottam az Ungvári Állami Egyetem biológia szakára. Négy magyar lánnyal laktam egy szobában a kollégiumban. Oroszul és ukránul oktattak bennünket, a tankönyv orosz nyelvű volt. Nagyon nehéz volt az első év. Azonban az ötödik évre elértük, hogy tiszteljenek bennünket, magyarokat. Fodor István professzor is tanított minket. Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolában teljesítettem a pedagógiai gyakorlatot, Somotovszka Mária tanárnő mellett. Olyan módszereket tanultam meg tőle, amelyeket a mai napig tovább tudok adni a saját tanítványaimnak.

– Hol kezdte meg a tanári pályát?

– A diplomaszerzés után az egykori beregszászi iskolámba hívtak el tanítani. Nem biológiatanárként kezdtem, hanem alsós tanítóként. Hatéves gyerekek közé kerültem, akik délelőtt tanultak, délután aludtak, mint az óvodában. Inkább óvónő és dadus voltam, mint tanár.

Aztán két és fél hónap után az igazgató behívatott magához, s heti 18 óra biológiát bízott rám, mert a korábbi biológia szakos tanár kitelepülni készült Magyarországra.

– Milyen emlékei maradtak meg az első biológiaóráiról?

– Akkoriban nagy, 30-as létszámú osztályok voltak, amelyekben sok fiú tanult. Előfordult, hogy sírva jöttem ki egy óráról. Azóta már ezeknek a tanítványaimnak a gyerekeit is tanítottam.

– Hány évig dolgozott a Kossuth-középiskolában?

– Hét éven át tanítottam ott. Közben férjhez mentem és született két lányom.

1991-ben megnyílt a Beregszászi Magyar Gimnázium, s biológiatanári állást ajánlottak az intézményben. Az iskola biológia tantervét is én állítottam össze. Azóta is tanítok a gimnáziumban.

Néhány évvel később, 1994-ben indult útjára Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola), ahová kezdetben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola munkatársai jártak ki oktatni. Idővel kárpátaljai tanárok vették át tőlük a tanítás feladatát. Engem is felkértek, hogy a tanító szakosoknak oktassam a környezetismeret módszertanát. Izgultam az első órákon, ugyanakkor bármikor számíthattam a nagy tapasztalattal rendelkező szüleim tanácsára. Később én oktattam a levelező tagozatos óvodapedagógusokat és tanító szakosokat, akik saját tapasztalatukból kiindulva értették meg azt, amit elmagyaráztam nekik az órán.  Ma a biológia tanításának módszertanát tanítom, valamint a tavalyi tanévtől a főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének diákjait is oktatom. Nagy segítségemre van az, hogy folyamatosan jelen vagyok az iskolai oktatásban. A gimnáziumban folytatott munkámnak köszönhetően ismerem a tanterveket, saját tapasztalatom van arról, hogy mit hogyan lehet átadni a diákoknak.

– Több mint 30 éve van a pedagógusi pályán. Milyennek találja a biológia tanítását nálunk?

– A középiskolai anyag nagyon nehéz. Fontos lenne, hogy a tankönyveket magyarul gondolkodó pedagógusok írják, s mivel nem így van, a biológiakönyveink nyelvezete nehéz, bonyolult, sok benne a töltelékszöveg. Emellett csökkent a biológiaórák száma, s hiányzik a tapasztalati úton való tanítás. Az órákon nincsenek kísérletek, a tantermekben nincsenek mikroszkópok és egyéb felszerelések, amelyek szükségesek lennének a biológia oktatásához. Gyakran elmondom a tanítványaimnak, hogy a gyerekeknek kell a tapasztalat. A tanár nyugodtan bevihet az órára egy gilisztát, hogy megmutassa a mozgását, vagy az óvodában az óvónő megtaníthatja a gyerekeknek, hogy a pók is a természet része, nem kell tőle félni, s nem szabad eltaposni.

– Van kedvenc része a tankönyvekben?

– Inkább kevésbé kedvenc részeim vannak. A földtörténeti korokat, illetve a sok számadattal járó anyagokat nem igazán kedvelem. Az állattan sem a kedvencem, viszont látom, hogy a gyerekek szeretik, s ez engem is motivál.

– Milyen sikerélmények érték az évek során?

– A pályafutásom alatt két  tanítványom nyert el első helyezést megyei biológia versenyen, s kijutottak az országos versenyre, hárman doktori fokozatot szereztek ( s még ketten előtte állnak). Több, mint tíz végzett orvos tanítványom van (akik Svédországban, Németországban, Magyarországon élnek), három gyógyszerész, számos biológiatanár, pszichológus,agrár- és kertészmérnök, tornatanár került ki a diákjaim közül. A főiskolán 12 évig vezettem a Szent István Egyetem (később Budapesti Corvinus Egyetem) kertészmérnök képzését, ahol szintén sokat tanultam a kertész kollégáktól.

– Hogyan tud naprakész maradni a tanításban?

– Ennyi év után segít a saját tapasztalatom. Látom, hogy mi az, ami érdekli a gyerekeket. Emellett a tanári pálya életfogytig tartó tanulással jár, nem állhatunk meg egy szinten, mert onnan csak lefelé visz az utunk.

– Ha egyszer felhagy a tanítással, mihez fog kezdeni?

– Könyvet írok a tanári pályám alatt szerzett élményeimről és tapasztalataimról.

– Adja Isten, hogy sok szép élményről és emlékről szóljon majd ez az írás!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Megrendezte éves, immáron 11. találkozóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Öregdiák Szövetsége április 2-án Beregszászban. Az összejövetelt ezúttal igencsak élménydús programmal fűszerezték a szervezők.
Az esemény a Gál Natália színművésznő vezette főiskolai színjátszó csoport Ádámok és Évák című előadásával kezdődött a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Ezt követően a Rákóczi-főiskola frissen átadott átriumában gyűltek össze az intézmény egykori és jelenlegi hallgatói tanáraikkal együtt, hogy ünnepélyesen is megnyissák a találkozót.
A résztvevőket elsőként dr. Rácz Béla rektorhelyettes, a szövetség elnöke köszöntötte. A prorektor felidézte az elmúlt éveket, a főiskola egykori és jelenlegi helyzetét. Mint fogalmazott, a közösség kétszeres jubileumot ül: az anyaintézmény idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, az öregdiák-szövetség pedig most tölti be tizedik születésnapját.

Fotó: Fülöp László

Dr. Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektor asszonya örömét fejezte ki afelől, hogy olyan öregdiákokat is lát, akiknek már vannak saját öregdiákjaik. Mára ugyanis az intézmény falai közt diplomát szerzők közül sokan az oktatói gárdát erősítik. „Öreg diák nem vén diák” – fogalmazott, s elmondta: a főiskola mindenkit hazavár.
A résztvevőket köszöntötték még a főiskola és Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma Hallgatói Önkormányzatainak vezetői, Gál Tamás és Molnár Attila. Szaniszló Róbert, az Öregdiák Szövetség elnökhelyettese irányításával ezután esküt tettek a régi-új öregdiákok.

Fotó: Fülöp László

A hivatalos részt követően megkezdődött az önfeledt szórakozás: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésének köszönhetően fellépett a magyarországi United zenekar. A formáció valóságos energiabombaként rázta fel a hangulatot. Nem is maradtak sokan ülve az egyébként visszafogott hallgatóság soraiban.
A nagysikerű koncert után éjszakába nyúlóan szórakozhattak az örökifjú öregdiákok.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

Háromnapos tudományos konferencia kezdődött április 21-én a Rákóczi-főiskolán az intézmény Matematika és Informatika Tanszékének szervezésében.
A Matematikát oktatók és kutatók nemzetközi konferenciája címmel meghirdetett rendezvény nyitónapján dr. Rácz Béla, a főiskola rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a konferenciák szezonja indult el idén tavasszal az intézményben, melyből látható, hogy a főiskola nemcsak oktatással foglalkozik, hanem a tudományos munkára is nagy hangsúlyt fektet.
Ezt követően plenáris előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők a matematikai kompetencia iránti igény felkeltéséről és fejlődésének elősegítéséről (Vásárhelyi Éva, ELTE), a sztokhasztikus függvényekről (Kozacsenko Jurij, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem és Kucsinka Katalin, Rákóczi-főiskola), a differenciálegyenletekről (Rontó Miklós, Miskolci Egyetem és Varha Jana aspiráns), valamint a csoportgyűrű-elmélet kiteljesedéséről (dr. Patay Zoltán, Szent István Egyetem).
Pénteken négy szekcióban folytatódik a konferencia: a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika, a matematika és informatika oktatásának módszertana, a differenciálegyenletek, illetve az algebra és a geometria témájában mélyülhetnek el az érdeklődők. A nap végén pedig a Parászka Pincészet borait kóstolhatják meg a vendégek.
A konferencia április 23-án egy autóbuszos kirándulással ér véget, melynek során Munkácsra látogatnak el a résztvevők.

Kárpátalja.ma

A „25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele” című kiállítás Budapest, Kisvárda és Nyíregyháza után Máriapócson is megtekinthető.

A kárpátaljai görögkatolikus egyház XX. századi történetét bemutató tárlatot május 7-én nyitották meg a búcsújáró hely Családvár kiállítótermében.

A kiállítás a kárpátaljai görögkatolikusok sorsát ismerteti a második világháború utáni üldöztetéstől és betiltástól kezdve az 1949−1989 közötti föld alatti egyház működésén át egészen a rendszerváltással bekövetkező legalizációig, valamint napjainkig.

A jelenlévőket először Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye metropolitája köszöntötte, majd Milan Šášik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és a kárpátaljai születésű Szocska Ábel apostoli kormányzó szólt az egybegyűltekhez. A tárlatnyitót megtisztelte jelenlétével Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, aki szintén szólt a kiállításra érkező közel száz kárpátaljaihoz, valamint az anyaországi érdeklődőkhöz.

Ezt követően Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke tartott nyitóbeszédet, majd Marosi István, a beregszászi Rákóczi-főiskola lelkésze mutatta be a kiállítás anyagát.

A tárlat szemléletesen mutatja be a modern egyházüldözés elemeit: a vallatószobát, a koholt vádakat, az igazságtalan ítéleteket, a Gulagot. Megismerkedhetünk a tanúságtevő görögkatolikus papok sorsával, az illegalitásban működő, majd újjáéledő egyház történetével.

A szögesdróttal, régi kegytárgyakkal, könyvekkel és számtalan fényképpel illusztrált kiállítás anyagát a Rákóczi-főiskolán működő főiskolai lelkészség, a GörögKör állította össze és 2016. június 15-ig tekinthető meg Máriapócson.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Ukrajnában 2016-ban, a korábbi évektől eltérően, alapképzés (BA-, BSc-képzés) első évfolyama nappali tagozatára csak elektronikus úton nyújthatóak be a jelentkezések. Az online jelentkezési kérelmeket a felvételizők az ez.osvitavsim.org.ua honlapon történő regisztráció után nyújthatják majd be. Az elektronikus felület a felvételi időszak kezdetétől, tehát 2016. július 11-től lesz elérhető.

Az elektronikus jelentkezési rendszert üzemeltető „Inforesurs” állami vállalat tájékoztatót tett közzé, amely lépésről lépésre leírja az online kérelem benyújtásának menetét.
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára jelentkezők számára – megkönnyítve a jelentkezés folyamatát – alább közöljük a tájékoztató magyar nyelvű összefoglalóját, a teljes anyag itt érhető el: http://mon.gov.ua/content/%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D0%BD%D0%B8/2016/07/07/jczuvjcz-instrukcziya-ez-2016-(red-)pdf.pdf
A felvételizőknek az elektronikus jelentkezés során a következő lépéseket kell követniük:
1. Mindenkinek, aki jelentkezni szeretne, szüksége lesz:
- egy olyan e-mail fiókra, amelyet rendszeresen használ,
- a személyi igazolványára,
- az érettségi bizonyítványára és annak mellékletére,
- a független tesztközpontban tett vizsgákat igazoló szertifikátra.
2. A kérelem benyújtását megelőzően regisztrálnia kell a ez.osvitavsim.org.ua honlapon, amelynek a kezdő felülete így néz ki:

Itt a Regisztrációra (Реєстрація) kattintva elérhető a következő felület:

A regisztrációhoz a jelentkezőnek szükséges megadnia az alábbi adatokat:
- felhasználónév (Бажаний логін),
- e-mail cím (Адреса електронної пошти),
- a független tesztközpontban szerzett szertifikát száma (Номер сертіфікату), pl.: № 01025436,
- a független tesztközpontban szerzett szertifikát PIN-kódja (Пін-код), pl.: 3285,
- a független tesztközpontban szerzett szertifikát kiadásának éve (Рік отримання). Ebben az évben csak 2016-ban kibocsátott szertifikáttal lehet jelentkezni!
- Érettségi bizonyítvány száma (Серія та номер атестата), pl.: АК № 546410,
- érettségi bizonyítvány átlaga (Середній бал): az érettségi bizonyítvány melléklete belső oldalának jobb alsó sarkában található szám.

Miután a jelentkező megadta a fenti adatokat, és az oldal alján bejelölte, hogy megismerkedett a felvételi szabályokkal és az elektronikus kérelem benyújtásának feltételeivel, nem kell mást tennie, mint beírni a lap alján található ellenőrző kódot, majd a Tovább (Далі) gombra kattintani.
Ha a regisztráció sikeres volt, a jelentkező megkapja az e-mail címére a felhasználónevét és a jelszavát, amelyekkel be tud jelentkezni a kérelem benyújtásához.

3. Be kell jelentkezni a jelentkező Saját fiókjába, oly módon, hogy újra felkeresi az ez.osvitavsim.org.ua webhelyet, és ott a Belépésre (Вхід) kattint. Majd a megjelenő ablakban bejelentkezik a felhasználónevével és jelszavával.

Ha valaki elvesztette, elfelejtette volna a jelszavát, igényelhet új jelszót az Elfelejtett jelszó (Забув пароль) menüpont alatt:

4. A Saját fiókba való belépést követően két fontos dolgot kell tennie a jelentkezőnek:
- megadnia a kötelező személyes adatait az alábbi felületen, oly módon, hogy a Változtat (Змінити) lehetőségre kattint:

- feltöltenie az érettségi mellékletének szkennelt változatát, oly módon, hogy az alább látható felületen a Fájl kiválasztása (Вибір файлу) lehetőségre kattint.

5. Az adatok kitöltése és az érettségi mellékletének feltöltése után elérhetővé válik az elektronikus kérelem benyújtásának felülete:

Ezen a felületen a jelentkezőnek:
- ki kell választania a BSc (Бакалавр) képzési szintet,
- a Megye (Область) menüpont alatt Kárpátalját (Закарпатська область),
- a Település (Населений пункт) menüpontnál Beregszászt (Берегово),
- majd a Felsőoktatási intézmény menüpontban (Вищий навчальний заклад) a Rákóczi-főiskolát (Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ),
- ezt követően pedig a szakot és szakirányt,
- nagyon fontos, hogy bejelölje, hogy szerződéses, költségtérítéses formában jelentkezik (За кошти фізичних або юридичних осіб (контракт), a Rákóczi-főiskolán ez azt jelenti, hogy a tanulás költségeit nappali tagozaton az intézmény téríti,
- a lap alján jelölheti azt is, hogy igényel-e kollégiumot, és hogy megismerkedett-e intézményünk Felvételi Szabályzatával,

- a jelentkezését úgy véglegesítheti, ha a Kérvény benyújtása (Подати заяву) lehetőségre kattint.
Miután a jelentkező megtette a fenti lépéseket, csupán annyi feladata maradt, hogy figyeli, a felsőoktatási intézmény mikor hagyja jóvá a kérelmét. A jelentkezése státuszát a felvételi időszak alatt végig nyomon követheti. Nagyon fontos, hogy idén a Rákóczi-főiskolára benyújtott kérelmek száma nincs korlátozva.

Ne feledjék azt sem, hogy levelező tagozatra továbbra is papír alapon kell jelentkezni! Aki a Rákóczi-főiskolán a nappali tagozat mellett levelező tagozaton is beiratkozik egy szakra, az mindkét képzésen költségtérítés nélkül vehet részt.
Az elektronikus kérelmek benyújtásában a Rákóczi-főiskola Felvételi irodájának munkatársai személyesen a Beregszász, Kossuth tér 6. szám alatti épületben, és telefonon a (+380-31-41-)2-43-43-as telefonszámon szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Sok sikert kívánunk a felvételihez mindenkinek!

Kárpátalja.ma

Ezen az éven már harmadszor csatlakozott a világ legnagyobb oktatással kapcsolatos kezdeményezéséhez, a Kódolás Órája akcióhoz a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A december 8-án megszervezett eseményen az intézmény matematika és informatika, valamint tanítói szakos hallgatói és szakképző intézetének diákjai vettek részt.
Mint azt Beregszászi István, a főiskola Matematika és Informatika Tanszékének adjunktusa honlapunknak elmondta, a programozást népszerűsítő mozgalmat Grace Murray Hopper matematikus születésnapjához, december 9-éhez igazítva a hét folyamán rendezik meg a világ minden táján.

A Code.orggal közös nemzetközi partnerség keretében megvalósuló akció célja, hogy a fiatalokat számítógépes ismereteik fejlesztésére ösztönözze. A Code.orgot Hadi és Ali Partovi alapította 2013-ban, mivel szerették volna, hogy az Egyesült Államokban a programozási ismereteket a természettudományos tárgyakhoz hasonlóan az alapoktatás elemévé tegyék. Tavaly a világon összesen közel 300 millióan vettek részt a Kódolás Óráján, köztük Barack Obama is.

A Code.org program olyan játékos feladatokat tartalmaz, amelyek amellett, hogy fejlesztik az algoritmikus gondolkodást, kiváló szórakozási lehetőséget nyújtanak.

Sütő Éva
Kárpátalja.ma

Negyedik alkalommal szervezte meg február 23-án a beregszászi Rákóczi-főiskola görögkatolikus lelkisége, a Görögkör a Keresztény Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), mely 2016-tól Ortutay Elemér nevét viseli.

A KTDK helyszínét a Rákóczi-főiskola biztosította, ahol két teremben folyt le az előadások meghallgatása. A konferenciára tizenhárom hallgató adott be pályamunkát, melyeket az előzetes opponálás után egy-egy szakmai bizottság előtt adhattak elő a nevezők.

A jelenlévőket Marosi István főiskolai lelkész, a GörögKör és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője köszöntötte, majd dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora vette át a szót. Beszédében a lehetőségek megragadásának fontosságát hangsúlyozta, hiszen, mint mondta, ahogy a tolvajt, úgy a tudóst is az alkalom szüli, vagyis az, hogy van-e módja az elképzeléseit megvalósítani.

Ezt követően Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja szólt az egybegyűltekhez, aki Széchenyi Istvánt idézte: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

A köszöntők után Keresztes Dénes, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökhelyettese tartotta meg a konferencia nyitóelőadását. Az agrármérnök a tudományt a világ megismeréséhez szükséges ismeretek összességeként értékelte. A keresztényeknek az a feladatuk, hogy az Istentől kapott felhatalmazásuk alapján feltárják ennek a világnak a sokszínűségét és törvényszerűségeit.

A továbbiakban két teremben, szakmai zsűri előtt folytatódott a beadott pályamunkák bemutatása.

Az egyik szekció elnöki feladatát Szamborovszkyné Dr. Nagy Ibolya, a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója, főiskolai tanár töltötte be, míg a másik bizottság élén dr. Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán és Természettudományi Karának dékánhelyettese állt.

Az elhangzott előadások a teológia, a fizika, a történelem, a turizmus, a néprajz, a filozófia és az irodalom területét érintették.

A pályamunkák bemutatása után a bizottságok meghozták döntésüket.

Az egyik szekcióban Komiszár Dénes nyert A Hajdúdorogi Székeskáptalan története című előadásával. Második helyen Tóth Attila, a Rákóczi-főiskola hallgatója végzett a Kárpátalja magyarlakta településeinek vallási megoszlása 1915-ben az egyházmegyei sematizmus alapján című munkájával.

Harmadik helyezett lett Sebők Szilvia Az államosítás hatásai a kisvárdai Szent Orsolya-rendi Leánylíceum és Tanítóképző Intézetben című tanulmányával.

A másik szekcióban Vasas Tamás Júdás és gnoszticizmus a modern szépirodalomban című pályamunkája bizonyult a legjobban, míg a második helyen Kalanics Éva végzett A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokások és hiedelmek a történelmi Ugocsában című értekezésével. Harmadik helyezést kapott Varga Csaba A nyelv mint manipulatív eszköz az új globális etikában című előadása.

A Beregszászi Esperesi Kerület különdíját idén Ráti Emese nyerte el, aki a nagyszőlősi járási hiedelemmondákat és legendameséket mutatta be a népi vallásosság tükrében.

A konferencia állófogadással ért véget.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportja közös szervezésében április 26-án Nyelvészeti szösszenetek címmel szimpóziumot tartottak a Rákóczi-főiskolán.

A szimpóziumon az ELTE hallgatóin és tanárain kívül a Rákóczi-főiskola diákjai vettek részt. A jelenlévőknek elsőként Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója, a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának tanára a nyelvhasználatról a nyelvek és kultúrák vonzásának tekintetében beszélt. Őt követően Bárth János és Szentgyörgyi Rudolf, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének oktatói kaptak szót. Bárth János a dialektológiai kutatásban használt új eszközöket ismertette, míg Szentgyörgyi Rudolftól a középmagyar kori kétnyelvűségről tudhattak meg többet a résztvevők. Ezután Kész Margit néprajzkutató, a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának tanára a kárpátaljai élő néphagyományokról beszélt a résztvevőknek.

Sütő Éva
Kárpátalja.ma